Változó jogszabályok
Az utóbbi években, hónapokban jelentős változások történtek az építési jog területén. A változások egy részét az Európai Unió jogszabályainak módosulásai tették szükségessé, többnyire úgy, hogy az Európai Parlament és a Tanács rendeletei közvetlenül váltak hatályossá Magyarországon. A jogszabály-módosítások egy másik része saját, magyar „fejlesztés”, amelyekkel a jogalkotók az építés logikus, koherens és előremutató szabályozását kívánják elérni.
A régi mondás szerint „semmi sem tökéletes, talán még mi sem”, és ez a változásokra, módosításokra is igaz, azonban akkor járunk el helyesen, ha a körülményeket, a célokat és a lehetőségeket együttesen mérlegelve, a szándékokat és összefüggéseket megismerve tanulmányozzuk és értelmezzük a mindennapi munkánkat alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat. Amennyiben az előbbieket szem előtt tartva közeledünk az új vagy módosult jogszabályokhoz, akkor megállapíthatjuk, hogy azok az építési folyamat illetve a folyamat résztvevői által létrehozott produktumok, a tervek és a megvalósuló létesítmények jobb minősége, valamint a produktumokkal összefüggő felelősségi körök pontos meghatározása felé mutatnak.
A felelősség
Azt, hogy mit jelent egy folyamat egyes elemeinek egymáshoz kapcsolódása, azaz a folyamat minősége, illetve maga a produktum, a terv és építmény minősége, nem kell hosszasan magyarázni. A felelősség értelmezésének fontosságára azonban talán nem felesleges egy példát bemutatni a jelen kiadvány témaköréhez kapcsolódva. Aki először kezdi tanulmányozni az egyik rendeletről – töredelmesen bevallva jogilag nem szakszerűen - CPR-nek elnevezett témakört, hamarosan belebotlik az építési termék kontra készlet kérdésébe. A CPR területén eddig leggyakrabban felmerült három kérdés egyike az, hogy mi a különbség az építési termék és az építési készlet illetve az építési készlet és az épületszerkezet között? Tudjuk persze, hogy a szakzsargon nehezen kezelhető egy tervező, egy építész számára és az egész szőrszálhasogatásnak tűnik, azonban egy ház megépítésekor, átadásakor és használata során mégis van jelentősége.
A készlet olyan építési termék, amely több különálló elemből, „alkatrészből” áll és össze kell szerelni ahhoz, hogy az épületbe be lehessen építeni. A lényeg azonban az, hogy ezt a legalább két külön elemet egyetlen gyártó hozza forgalomba, tehát beazonosítható egy gyártó, aki gyártói felelősséget vállal az összes alkotóelemért. Az épületszerkezet, amit a jogi nyelv építményszerkezetnek nevez, bár az elkészült épület részeként az építés hagyományos szakmai ismeretei szerint semmiben sem különbözik a készlettől, a felelősség kérdését szem előtt tartó jog szabályai szerint nem azonos a készlettel, mégpedig azért, mert nem azonosítható be egyetlen gyártó, aki az összes alkotóelemért vállalja a gyártói felelősséget.
A jogi környezet
A CPR területén – fogadjuk el, hogy a továbbiakban ez lesz a gyűjtőneve az építési termékekkel, azok forgalmazásával, betervezésével és beépítésével foglalkozó témakörnek – két jogszabályt kell elsősorban megismerni. Az egyik
A „mi mennyi?” és a „mennyi?”
A CPR új rendszerével az eddigi jogszabályokon alapuló gyakorlathoz képest megváltozott a tervező feladata, az építménybe bekerülő építési termékek milyenségét, elvárt műszaki teljesítményét is meg kell „terveznie. Ezzel azonban a felelőssége is megnövekedett.
A tervező meghatározza az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét.
Az építési termék teljesítményét
– néhány, a rendeletben megfogalmazott eset kivételével –
teljesítménynyilatkozat
igazolja.
A tervező a kivitelezés megkezdéséhez szükséges kivitelezési dokumentáció elkészítése során az elvárt műszaki teljesítmények alapján meghatározza a beépítésre kerülő építési termékeket.
A tervező problémája a fentiekből jól látható. A tervezési folyamat során el kell döntenie, hogy mit tudjon a beépítendő termék, azaz meghatározza az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét. A kivitelezés során az elvárt műszaki teljesítmény alapján kell választani az annak megfelelő építési termékek közül. Ebben a választásban az építési termékek teljesítménynyilatkozata az iránymutató. A tervezéskor azonban a termék nincsen a kezében, a teljesítménynyilatkozat többnyire nem áll a tervező rendelkezésére, elsősorban saját szakmai tudása, tapasztalata alapján kell kiválasztania az építménybe betervezett építési termék lényeges terméktulajdonságait és meghatároznia az elvárt műszaki teljesítményt.
Ahhoz, hogy ezt a problémát teljes körűen meg lehessen oldani, egyrészt módosítani kellene a tervezők képzését, úgy az alapképzést, mint a szakmagyakorlók számára szervezett továbbképzéseket, másrészt az építési termékek gyártóinak a tervezők munkáját segítő módon összeállított és megbízható információs anyagokat kellene közzétenniük, harmadrészt pedig a termékek felhasználási módjából illetve az őket érő hatások rendszeréből kiinduló szakmai segédletekre lenne szükség. Ezenkívül segítséget nyújthatnak független, és kellő felkészültséggel rendelkező szakintézet által kiadott igazolások is. Jelen kiadvány is ebbe a sorba illeszkedik, célja a tervezők munkájának megkönnyítése. Az Adattár szerkesztői a 275-ös rendelet mellékletének rendszerében összegyűjtötték az építési termékek fellelhető teljesítménynyilatkozatait, és azoknak az adatait áttekinthető és – ami fontosabb – összehasonlítható módon táblázatokba foglalták. Az Adattár alapján a tervező meg tudja határozni a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen lényeges terméktulajdonságokat, illetve tájékozódhat a különböző építési termékek teljesítményeiről.
2014. január 13.
Tóth Balázs
A 275-ös rendelet fogalom-meghatározásai
A következőkben a Kormányrendeletben Értelmező rendelkezésnek nevezett fogalom-meghatározást ismertetjük úgy, hogy a másik jogszabályra történő utalásokat a jelen kiadvány kiadásakor hatályos állapotban behelyettesítettük a szövegbe.
Az építmény és az építési termék
Építményekre vonatkozó alapvető követelmények: az építménynek meg kell felelnie a rendeltetési célja szerint
Építési termék: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét.
Tervezett felhasználás: az építési termék gyártója által meghatározott az építési termékre vonatkozó rendeltetés.
Építési termék teljesítménye: a termék releváns alapvető jellemzőire vonatkozó, szintekkel, osztályokkal, illetve leírással kifejezett teljesítménye.
Alapvető jellemzők: az építési termék azon jellemzői, amelyek az építményekre vonatkozó alapvető követelményekkel függnek össze.
Elvárt műszaki teljesítmény: az építési termék olyan lényeges terméktulajdonsága, amely az építményre vonatkozó alapvető követelmények teljesüléséhez szükséges, valamint a terméktulajdonsághoz kapcsolódó elvárt szint, osztály vagy leírás.
Lényeges terméktulajdonság: az építési termék olyan teljesítménye, amely a termék tervezett felhasználása során az építményben való elhelyezkedés, az épületszerkezeti szempontból betöltött szerep és a környezeti hatások figyelembevétele mellett az alapvető követelmények teljesülése szempontjából meghatározó és a megfelelő termék kiválasztásához nélkülözhetetlen.
A termékek
Bontott építési termék: építmény bontása során keletkezett, újbóli felhasználásra szánt, újrafeldolgozás nélkül beépítésre szánt anyag, szerkezet-
Egyedi termék: nem sorozatban gyártott, meghatározott célra szánt, egyedileg tervezett és legyártott építési termék, amely egyetlen, beazonosítható építménybe kerül beépítésre.
Hagyományos vagy természetes építési termék: ismert és gyakorolt hagyományos eljárással előállított, az előállítás körzetében helyi felhasználásra szánt, fa, terméskő, föld, agyag, vályog, nád, szalma és más természetes vagy növényi anyagok és az ezekből jellemzően nem sorozatban gyártott építési termékek.
A dokumentumok
Teljesítménynyilatkozat: az építési termék gyártója által kiállított olyan dokumentum, amely az építési termék teljesítményét a termékre vonatkozó műszaki előírásnak megfelelően, hitelesen igazolja.
Termékre vonatkozó műszaki előírás: a teljesítménynyilatkozat műszaki tartalmú alapdokumentuma, mely lehet harmonizált európai szabvány, európai műszaki értékelés, vagy ennek hiányában nem harmonizált európai szabvány, más magyar szabvány, Magyarország területén elfogadott nemzeti műszaki értékelés, vagy hatályos építőipari műszaki engedély.
Harmonizált szabvány: a 98/34/EK irányelv I. mellékletében felsorolt valamelyik európai szabványügyi testület által, ugyanezen irányelv 6. cikkének megfelelően a Bizottság kérelme alapján elfogadott szabvány.
Európai műszaki értékelés: az építési termék teljesítményének az alapvető jellemzői vonatkozásában a megfelelő európai értékelési dokumentummal összhangban végzett dokumentált értékelése.
Nemzeti műszaki értékelés: műszaki előírás, amely a sorozatban gyártott építési termékre vonatkozó más műszaki előírás hiányában a gyártói teljesítménynyilatkozat alapdokumentuma, szintek, osztályok vagy leírás megadásával tartalmazza a termék tervezett felhasználásához kapcsolódó, nyilatkozatba foglalandó alapvető jellemzőket, továbbá meghatározza a teljesítményállandóság értékelésére és ellenőrzésére szolgáló rendszert.
A tervező feladatai
Az alábbiakban röviden és ahol lehetett a jogszabályból a tervezők nyelvére átfordítva összefoglaljuk a tervezők feladatait.
A tervezési program kidolgozása
A megbízó és a tervező közösen kidolgozzák és véglegesítik az építtetői elvárásokat, megállapodnak a tervezési feladatról, amit a tervező a tervezési programban rögzít. A tervezési program olyan szöveges dokumentum, amely tartalmazza az építménnyel szemben előírt alapvető követelmények meghatározását, valamint a tervezési szerződés szerinti építtetői elvárások mennyiségi és minőségi részletezését. Amennyiben nem készül építészeti-műszaki dokumentáció, de a beépítendő termék teljesítményére jogszabályi előírás van, akkor az elvárt műszaki teljesítményt az építési szerződésben kell meghatározni.
Tervezés
A tervező az építészeti tervezés folyamatával párhuzamosan meghatározza az alkalmazandó anyagok és szerkezetek tulajdonságait. A jogszabály szabatos kifejezéseit használva - az építési termék építményben való felhasználásának módja, az építési termék várható élettartama alatt az építésből, az építmény használatából és az üzemeltetéséből származó hatások, az építményt érő várható hatások és a szakmai szabályok figyelembevételével meghatározza az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményét. Ugyancsak figyelembe kell venni a jogszabályokban az építési termékre, valamint a tervezett épületszerkezetre vonatkozóan meghatározott követelményeket. Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.
A betervezett építési termékek elvárt teljesítményének megadásaNem kis feladat a termékek elvárt műszaki teljesítményének meghatározása. Az építménybe betervezett építési termékek elvárt teljesítményére vonatkozóan az építészeti-műszaki dokumentációnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:
a) előre gyártott építési elemekből vagy késztermékekből készülő tartószerkezet esetén a tartószerkezet anyagának megjelölését, főbb méreteit, illetve amennyiben már ismert, akkor az alkalmazott terméktípus megnevezését;
b) a tartószerkezetnek az állékonyság és mechanikai szilárdság szempontjából legjellemzőbb elvárt teljesítményét, amennyiben azokra jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány követelményt állapít meg;
c) az egyéb építményszerkezetben az építési terméknek a felhasználás szempontjából legjellemzőbb elvárt termékjellemzőit, amelyekre jogszabály vagy jogszabályban hivatkozott szabvány tűzvédelmi, épületenergetikai, zajvédelmi vagy egészségvédelmi követelményt állapít meg;
d) akadálymentes kialakítás esetén az alkalmazandó burkolatok, rácsok, kapaszkodók, lépcső elemek, ajtócsukó berendezések és más speciális építési termékek elvárt teljesítményét;
e) amennyiben jogszabály, szabvány vagy a tervezési program a tervezett építmény szempontjából közegészségügyi, biztonsági vagy más követelményeket tartalmaz, akkor a követelmények teljesítéséhez szükséges mértékben és részletezettséggel kell megadni az alkalmazott építési termékek elvárt teljesítményét;
f) a létesítendő épületgépészeti rendszerek berendezéseinek elvárt termékjellemzőit, amennyiben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló rendelet követelményt állapít meg.
Segítség az elvárt műszaki teljesítmény meghatározásához
Felmerül a kérdés, hogy a tervező honnan fogja tudni, hogy az adott funkcióra mely terméktulajdonságokat tekintse lényegesnek, illetve a betervezett építési termékre milyen elvárt műszaki teljesítményeket adjon meg. Ehhez a feladathoz a tervező három segítséget vehet igénybe:
a) a kormányrendelet tartalmaz egy mellékletet, aminek segítségével a tervező eldöntheti, hogy a jellemző beépítési mód függvényében mely terméktulajdonságokat tekint lényegesnek. A tervező az építési termék elvárt műszaki teljesítményét ezekkel a terméktulajdonságokkal is meghatározhatja, azonban ettől a beépítés feltételeinek függvényében el is térhet. Jelen oldal ebben a munkában nyújt segítséget a tervezőnek.
b) a tervezőnek lehetősége van arra, hogy az építészeti-műszaki dokumentációban konkrét terméket jelöljön meg. Ebben az esetben ez egyben az elvárt műszaki teljesítmény meghatározását is jelenti és a termék műszaki előírásában foglalt összes teljesítménykategóriát lényeges terméktulajdonságnak kell tekinteni melyeknek szintje, osztálya vagy leírása tekintendő az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményének. Ez azt is jelenti, hogy csak a megadottal egyenértékű vagy annál jobb műszaki teljesítményű termékre lehet kicserélni.
c) a tervező igénybe veheti független, hiteles, kellő felkészültséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakintézet segítségét. Ez a megoldás azért is kedvezőnek tekinthető, mert az előbbiekben említett készségekkel rendelkező szakintézet annak az eldöntésében is a megrendelő és a tervező segítségére tud lenni, hogy a gyártó által kínált termék valóban azt a műszaki teljesítményt nyújtja-e, amit magáról állít, illetve amit a tervező tervében az építménybe betervezett építési termék elvárt műszaki teljesítményének meghatározott.
A beépítésre kerülő termékek meghatározása a kivitelezési dokumentációban
A tervezőnek a kivitelezési dokumentációban az elvárt műszaki teljesítmények alapján meg kell határoznia a beépítésre kerülő építési termékeket. A meghatározásnak a termék kereskedelmi forgalomból való beszerzéséhez elegendő információt kell tartalmaznia. Nem lenne szerencsés, ha a tervező olyan terméktulajdonságokat és szinteket vagy osztályokat írna elő, amelyeket nem lehet megvásárolni. A tervező a megbízó felé ilyen szempontból is felelős a projekt megvalósíthatóságért.
Szakszerű tervezés után szakszerű kivitelezés
Egy építmény akkor lesz jó, ha jól és következetesen van megtervezve, valamint jól és szakszerűen van kivitelezve. A jogszabály szabatos kifejezéseit használva egy építmény akkor lesz az alapvető követelményeknek megfelelő, ha a tervező az építési-műszaki dokumentációban a fentebbiekben részletezettek szerint állapítja meg a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét, és ha a beépítés során a tervező előírásai mellett, figyelembe veszik az építési termék gyártójának a termék teljesítményére vonatkozó nyilatkozatát és a tárolására, szállítására, beépítésére vonatkozó előírásait is.
A teljesítménynyilatkozat
Az építési termék elvárt műszaki teljesítménynek való megfelelését általános esetben az építési termék gyártói teljesítménynyilatkozata, egyedi, hagyományos, természetes, bontott vagy műemléki épületbe beépített építési termék beépítése esetében a felelős műszaki vezető építési naplóban tett nyilatkozata igazolja. Ahol jogszabály az építési termékkel szemben követelményt állapít meg, ott az építési termék beépíthetőségének feltétele, hogy a teljesítménynyilatkozat tartalmazza a követelménynek való megfelelést igazoló termékjellemzőt.
Speciális esetek
Egyedi, helyszínen gyártott, vagy műemlék építménybe beépített, illetve bontott, hagyományos vagy természetes építési termék esetében a beépítéséért felelős műszaki vezető az építési naplóban tett nyilatkozatával igazolhatja, hogy az építési termék tervezett beépítésével teljesülnek az építményre vonatkozó alapvető követelmények. Egy ilyen nyilatkozat megtétele igen nagy felelősséggel jár, ezért a felelős műszaki vezetőnek ajánlatos szakértő, szakértői intézmény vagy akkreditált vizsgálólaboratórium közreműködését igénybe venni. Bizonyos, a teljesítményállandóság értékelésének és ellenőrzésének rendszerével összefüggően szigorúbb esetekben a jogszabály kötelezően írja elő, hogy dokumentáltan igénybe kell venni szakértő, szakértői intézet vagy akkreditált vizsgáló laboratórium közreműködését.
A 305/2011/EU rendelet szerinti "építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételekről" itt olvashat.
A 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet szerinti "az építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól" itt olvashat: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300275.KOR
A tervezői feladatok itt találhatók szabatosan leírva (forrás: www.epitesijog.hu)
Rövid, háromoldalas összefoglaló itt van (forrás: www.e-epites.hu)
Míg a kivitelezők feladatairól itt lehet olvasni (forrás: www.mkik.hu)
A kötelező kamarai képzés jóváhagyott tananyaga itt olvasható